Polgármesteri köszöntő

BALOTASZÁLLÁS

A XXI. század elején a fejlett társadalmakban, a kellő időben és helyen megszerzett információ minden eddiginél nagyobb értéket képvisel. Községi Önkormányzatunk fontos lépésnek tartja a település információval való ellátottságának növelését, információs rendszerünk fejlesztését.

Önkormányzatunk e határtalan lehetőséget felismerve már az eddigi is az anyagi esélyeihez mérten számos jelentős lépést tett meg. Új és meg növekedett kormányzati feladatainak igyekszik eleget tenni, hogy hivatala épületrendezési és technikai felszereltségét a rohamosan változó korkövetelményeknek eleget téve folyamatosan fejleszti.

Úgy gondoljuk, hogy a meglévő tárgyi és személyi feltételek, valamint pályázati lehetőségek kiegészítésével a hátrányos helyzetű kistelepülés igényeihez és lehetőségeihez illeszkedő, korszerű internetes megjelenést biztosítottunk.

Huszta István

polgármester

TELEPÜLÉSRŐL

Belterület: 80 ha
Külterület: 10412 ha
Lakosság: 1644 fő (2006.jan.)

Balotaszállás község Kiskunhalastól délre 11 km-re található. Vasúton a Kiskunhalas - Kelebia vonalon, közúton az 53-as főútról leágazó bekötőúton érhető el. A táj felszíne hullámos síkság, talaja jórészt futóhomok. A felszín alatt termálvizet, kőolajat, földgázt találtak. Utóbbiak kitermelése jelenleg is folyik, a termálvíz még hasznosításra vár.

Több ezer éve lakott ez a vidék. A messze Iránból származó szarmaták itt találtak maguknak végleges hazát. A környezet átalakította, képére formálta őket, akárcsak az utánuk jövő ázsiai lovas avarokat, és  magyar honfoglalókat. A mai területen Botond vezér telepedett le népével, innen vezette hadjáratait Bizánc ellen amit az itt talált bizánci fémpénzek, fazekasedények és aranydísztárgyak bizonyítanak. A honfoglalás kori falut tatárjárás pusztította el, a vidék teljesen lakatlanná vált. A kiirtott, elmenekült magyarság helyére IV. Béla király félnomád, pogány kunokat telepített, ez a terület  Baltha kun kapitány birtoka lett. A kunok nehezen alkalmazkodtak a keresztény, földművelő magyarság életviszonyaihoz, állandósultak a határviták.

Később a terület Hunyadi birtok, majd 1464-ben Mátyás király Pongrácz Jánosnak adományozta. 1476-tól annak fiáé, majd a birtok visszaszállt a királyra. Az 1493-ban, a kun szállások határainak és tulajdonjogainak tisztázására kiadott királyi oklevélben található először Baltha-szállása neve. 1519-ben Török Endre kapta meg, 1550-től török kézre került. 1566-ban II. Szulejmán csapatai felperzselték a falut, a lakosság elpusztult, elmenekült.

A török uralom alatt a magyarság létalapja a rideg pásztorkodás. Az alföldi városok hatalmasra nőtt jószágállományukat a néptelenné vált pusztákon legeltették. 1699-ben az akkori tulajdonosa Balota pusztát az azokon addig is legeltető Halas városnak adta el. Balota, Füzes, Göbölyjárás, Alsószállás puszták a XIX. század közepén népesültek be, váltak jellegzetes tanyás településsé. A terület lakóinak nagy része betelepülő, főleg Csongrád megye különböző területeiről érkeztek. A nyilvános iskolahálózat 1894-1939 között épült ki  Felsőbalotán, Felsőgöbölyjáráson Alsóbalotán, Alsógöbölyjáráson.

1952. január 1-én alakult önálló község a halasi Alsószállás, Balota, Göbölyjárás és Füzes puszták egy részéből Göbölyjárás néven. A lakosok száma 3600 fő volt, 899 portán. A község helyét, kialakulását a vasútvonal és az állomás helye meghatározta.

1945 előtt a lakosság főleg szőlő- és gyümölcstermelésből élt. Jelentős volt a szarvasmarha-, juh-, majd beindult a baromfi- és sertéstenyésztés, az erdőgazdálkodás is fejlődésnek indult. Az 1948-1967 közötti időszakban tsz-ek alakultak, egyesültek és váltak szét, a község lakosságának 85 %-át tömörítve. A létrejött két nagy tsz közül az Aranyhomok a ’70-es években már pecsenyebárányokat exportált Olaszországba, de őszi árpa, burgonyatermesztése is jelentőssé vált. 1990-ben a Kossuth Tsz Vagyonkezelő Szövetkezetté alakult, az Aranyhomok jogutód nélkül megszűnt. A Kiskunhalasi ÁG balotaszállási részlege 1989-ig működött a településen, főleg a borászat területén.

A község lakosságának megélhetése zömmel mai is a mezőgazdasághoz kötődik.

A hagyományos növény és állattenyésztés mellett szőlő-gyümölcstermesztés, kertészei kultúrák termesztése folyik. A működő gazdasági társaságok brojlercsirke előállítással, víziszárnyas törzsbaromfi neveléssel, keltetéssel, utóneveléssel, műanyag- és papírfeldolgozó tevékenységgel, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak, biztosítva ezzel a helyi lakosság foglalkoztatását.

Jelenleg a település közigazgatási területén 8 részvénytársaság működik. Ezek közül jelentősebb a MOL Nyrt.; KEFAG Zrt. és a COOP-HALAS Zrt. 25 kft és 7 betéti társaság működik. Ezek közül jelentősebb a Balotamix Kft.; GU-LAB Kft.; Duckling Kft.; ROLLÓ Kft. A 114 egyéni vállalkozóból 64 mezőgazdasági – élelmiszeripari, 50 fő szolgáltató tevékenységet folytat. Saját bevételei számottevő részét az iparűzési- és vállalkozók kommunális adója képezi.

A községben egy szegedi székhelyű takarékszövetkezet balotaszállási fiókja nyújt pénzügyi szolgáltatásokat.

A belterületi utak szilárd burkolattal ellátottak. A belterületi lakások száma 383, a külterületi lakás- és üdülés céljára használt ingatlanok száma 432 db. Az alapközművek közül még hiányzik a zárt szennyvízcsatorna. A kábeltévé hálózat kiépült. Az 1997-ben megépített földgáz-hálózatba minden belterületi ingatlant bekötöttek. A településen a szilárd kommunális hulladékkezelés megoldott. A község csatlakozott a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási KFT-hez – többségi önkormányzati tulajdonnal rendelkező hulladékkezelő társuláshoz – amely 2003-tól zárt hulladékgyűjtő edényzetben végzi a szervezett szemétszállítást.

Közterületei a tájba, környezetbe illően fásított, parkosított. A község általános rendezési tervvel rendelkezik. Új építési övezetben kettő új utcában kialakított közművesített építési telkekkel rendelkezik. Kidolgozott terület és gazdaságfejlesztési koncepció tervei között szerepel a település szilárd és folyékony hulladékának térségi kezelése, valamint a területen található nagyreményekre jogosító geotermális energia hasznosítása.

A község óvodájában 60  gyermeket gondoznak, általános iskolájában 96 diák tanul. A művelődési ház a 60-as évektől működik, könyvtárában tízezer kötet áll az olvasók rendelkezésére. Balota három településsel közösen 1992. óta „Megyeszéle” címen tájékoztató jellegű lapot jelentet meg. A Homokháti Kistérség tagtelepüléseként a kistérségben havonta megjelenő SÁRGA-FEKETE újság is a lakosság rendelkezésére áll információ áramlásként. A községben a mozgáskorlátozottak érdekvédelmi egyesületének helyi szervezete működik.

A római katolikus templomot a történelmi egyházak közösen használják. Az ezredforduló tiszteletére felújított harangláb a templomkertben került felállításra. Az  I. világháborúban elesett hősök emlékét őrző márványtábla a község központi parkjában álló emlékműnél került végső elhelyezésre. A község a honfoglalást követő korból származó számos templomhelyeit emlékoszloppal jelölte meg a Millennium tiszteletére. Négy emlékoszlop került felállításra  Balotaszállás, Zsana, Pusztamérges Öttömös települések közös találkozásánál – a Négyeshatárnál. A kopjafákra faragott címerek emléket állítanak a múltnak és üzennek a jövőnek : a négyeshatár nem pusztul tovább, immár nem a falvakat elválasztó, hanem  összekötő közös pont. Jelképezi a történeti folyamatosságot és a lakosság  élni akarását.

A község címerén a balotaszállási honfoglalás kori sírlelet – egy aranyozott ezüst női lószerszám szíjvég – díszítő eleme került fő motívumként bemutatásra, anyagának patinázott színében. Az arany-, valamint az Alföld aranysárga homokját mutatja a címerpajzs színe. A településnek Halashoz való évszázados kötődését jelképezi a halasi címer koronájának szerepeltetése. A község határában található védett szürkenyár rezervátum levélkoszorúként, a pajzsot alulról szegélyezve jelenik meg. A községgé alakulás időpontjában Göbölyjárásként ismert település neve mutatja, hogy hosszú ideje a szarvasmarha a legfontosabb haszonállat, erre utal a levélkoszorúba befont pásztorkürt.

Idegenforgalmi lehetőségek:

Balotaszállási Általános Művelődési Központban tekinthető meg  a Tájház bemutató. A faluban élt és dolgozott Gyuris Károly citerakészítő – fafaragó. Hagyatékából a kukorica csuhéból készített bútorok és dísztárgyak a Polgármesteri Hivatalban megtekinthetők. Említésre méltó Vígh Lajos balotai lakos csengő- és kolompgyűjteménye, valamint Szabó Sándor amatőr festő képei. Szabó a falunapokon állít ki, egyébként képei megtekinthetők a. „Tanya Galériá”-ban.

Balotaszállás rendszeres közösségi rendezvénye az augusztus 17-20. között megrendezésre kerülő falunapok. E rendezvénysorozat tradicionális része a Felső-Bácskai Kettes Fogathajtó Verseny, valamint az augusztus 20-i Szent István napi búcsú. A falu a 2002. augusztus 19-én ünnepelte megalakulásának 50. évfordulóját Ez alkalommal 3 fő, majd 2006-ban újabb személy kapott „Balotaszállás Községért” kitüntetést.

30 km-es körzetben könnyen megközelíthető gyógyfürdők, szabad strandok, tájvédelmi területek, gyalogos és kerékpáros túralehetőségek vannak. A településre látogatók a Rádóczi tanyán vagy a Balota-fogadóban találnak szállást, lovaglási, sportolási lehetőséget. Erdészházat tart fenn és vadásztatást vállal a Rákóczi Vadásztársaság. A község határában szabadon látogatható szürkenyár-génrezervátum található. Arborétumot alakítottak ki védelmére. Érdekes látnivaló a magántulajdonban álló, Dietrich-féle szárnyas, nádfedeles pince-présház.